#NWHVendég – A képkészítéstől a végtermékig

Fotós nagykövetünk és lelkes tagunk, Debrey Attila egy újabb cikkel lepett meg minket, melyben a mobil fotózás apró fortélyait ismerhetitek még jobban. Lássuk mit hozhatunk ki Nokia és Lumia okostelefonunkból egy kis utómunka segítségével.

Sziasztok! Debrey Attila vagyok (alias speed O graphy). Nemrégiben találkozhattatok itt egy írásommal, melyben legújabb készülékemet, a Microsoft Lumia 640 XL phabletet mutattam be nektek, illetve ezen kívül rendszeresen láthattátok már publikált fotóimat többek közt a Nokia World Hungary Facebook oldalán is.

Ma egy olyan irománnyal készültem nektek, amelyben beavatlak benneteket abba, hogy milyen úton jutnak el az elkészült alkotások hozzátok, a nagyérdeműhöz. Az alábbiakban néhány trükköt és javaslatot osztanék meg veletek. Itt az elkészítési technikákon túl elsősorban az utómunka fontosságát szeretném kihangsúlyozni, hisz talán elárulhatom, hogy a közzétett fotóim kivétel nélkül átestek valamilyen szépítő beavatkozáson.

A legfontosabb persze mindig maga az alkotó, mert lényeges, hogy meglássuk a témát és azt a megfelelő formában meg is örökítsük. Az összes fotónál pl. már eleve arra kell törekednünk, hogy az alapvető (ám nem törvényszerű) harmadolási szabály alkalmazása, a helyes fénymérés és a téma fókuszba helyezése a nyers kép elkészítésekor már megtörténjen, hisz így minimálisra lehet csökkenteni az utólagos szerkesztési munkákat – értem ez alatt most elsősorban a vágást. Persze nálam is sokszor előfordul (és miért ne fordulna), hogy utólag vágnom kell, esetleg forgatnom a képen. Ez ilyenkor sajnos ront a minőségen, ezért fontos, hogy ügyeljünk arra már az „elkattintás” pillanatában, hogy ha a későbbiekben vágnunk is kell majd, akkor csak keveset kelljen. Itt jól jön, ha jobb minőségű optikával dolgozol, de ez nem kritérium. Hisz egyszerű 5 megapixeles (ilyen-olyan márkajelzés és feature nélküli) fénylesővel is készítettem már mások által minőséginek ítélt alkotásokat.

A képeim elkészítésekor többnyire az automata beállításokat használom, mert ilyenkor sokszor helyesen méri fel a környezeti viszonyokat a telefon. Előfordulhat azonban, hogy a manuális beállításokkal is „babrálnom” kell a cél érdekében. Többnyire az expozíciós érték, a záridő és az ISO helyes beállításában merül ki ez a művelet. Ha sötétebb a környezet (esteledik vagy szobában vagyunk), akkor az ISO értéket célszerű a minimumra állítani, hogy a zaj mértéke csökkenjen az elkészült alkotáson. Ilyenkor azonban ügyelnünk kell arra is, hogy az ISO csökkentésével egyenes arányban nő a záridő, így ezekben az esetekben szükséges a stabil tartás, vagy egy állvány használata. Ha például szép éjszakai fotót szeretnél, esetleg úgynevezett fényfestéssel próbálkoznál, akkor ajánlom a következő beállításokat (ha a telefonod alkalmas rá):

  • ISO: 64 vagy 100
  • fókusz: végtelen
  • záridő: az elérhető legnagyobb
  • Ebben az esetben állvány javasolt!

Gyenge fényviszonyoknál készült fotóim:

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Említettem a harmadolást. Ebben segítenek az úgynevezett rácsok vagy segédvonalak. Ezt a legtöbb telefon kameraszoftverének beállításai között megtaláljátok. Ha pl. tájat fotózol, akkor fontos eldöntened, hogy melyik részre helyezed a hangsúlyt, a talajra (növényzetre) vagy az égboltra. Ha a talajra, akkor lehetőleg az szerepeljen a kép alsó kétharmadában, ha az égboltra, akkor az szerepeljen a kép felső kétharmadában. Fontos itt még megjegyeznem, hogy a horizont (a föld vagy víz és az ég találkozásának vonala) lehetőleg minden esetben vízszintes legyen, mert az esetek többségében ez helyezi a helyes kompozícióba a fotódat. Személyek, tárgyak és épületek fotózásánál is fontos ez a szabály, ám ott sok esetben ez függőleges és nem vízszintes harmadolást jelent. Ettől a szabálytól (mint ahogyan jó néhány másiktól is) el lehet térni, de az esetek döntő többségében ez hozza meg a várt eredményt. Néhány példa a harmadolásra:

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Vannak olyan témák, amelyeknél már az fénykép elkészítése előtt látjuk, hogy az 1:1 képarány fog jól állni. Ilyenkor célszerű úgy fotózni, hogy a hangsúlyozni kívánt személy, tárgy vagy növény a kép közepén helyezkedjen el, mivel ebből lesz majd a legkönnyebb dolgod a vágás során. Persze nem elég az, hogy a téma középen legyen, fontos az is, hogy a háttér, amely körülveszi, ne tartalmazzon zavaró, hivalkodó elemeket. Legjobb, ha a háttér homogén marad, hagyva, hogy a szemlélő a témára fókuszáljon. 1:1 arányú képek:

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Miután megtörtént a vágás és az utólagos komponálás (amennyiben szükséges), akkor jöhet a további kozmetikázás. Ilyenkor lépnek színre a különféle képszerkesztő programok. Én személy szerint az Adobe Photoshop Express nevű terméket preferálom, mivel ezt PC-n és telefonon is egyaránt tudom használni. Természetesen ezen kívül létezik még sok hasonlóan jó program is, mint pl. a Lumiáknál gyári alkalmazásként szereplő Creative Studio vagy az AfterLight, de ide sorolható még a Fantasia Painter, valamint a Lomogram is.

A szerkesztés mértékét (is) a téma határozza meg, de ez igazából ízlés kérdése is. A legtöbb esetben a kontraszton, árnyékoláson és színhőmérsékleten szoktam húzni a megfelelő hatás elérése érdekében, de mint említettem ez már az alkotó szépérzékén/ízlésén múlik leginkább. Ha drámai hatást akarsz elérni, akkor célszerű emelni a kontraszton és árnyékolni, de emellett a színek telítettségével is érdemes játszani. Ha pedig könnyed, vidám életteli végeredményt szeretnél, akkor szinte kivétel nélkül elegendő a fények és a színek utólagos állítása. Az alábbi néhány képen a szerkesztés előtti, illetve utáni állapotot tekinthetitek meg:

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Remélem tetszett az írásom és hasznosnak is találtátok! Köszönöm a figyelmet!

Szerző: Debrey Attila (speed-O-graphy)

10308170_287884451379415_5511611832809792926_nTetszett? Szívesen megosztanád tapasztalataidat, élményeid másokkal? Ne habozz, írj nekünk emailt vagy privát üzenetet, és oszt meg velünk és másokkal a történetedet.
Reklámok

Te mit gondolsz róla?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s